W1PL Nekrológ

Szomorú szívvel tudatjuk Mindazokkal, akik ismerték, tisztelték, szerették, hogy régi rádióamatőr társunk, tanítónk, barátunk

Dr Radnay László, W1PL

EX HA053RS, HAF3RL, HAF3HI, HA4EA, HA4SA, HA7PD, VE2AZQ, WA1FHU

96 éves korában, 2008. 01. 20.-án elhunyt. Elnémult Laci OM rádiója, véglegesen elhallgattak billentyűje által adott morse jelei is. Halálával az amatőr rádiózás "Nagy Öregjeinek" meghatározó egyéniségét vesztettük el, de elvesztettük a mai középkorúak és fiatalos öregek tanítómesterét is : Dr. HEAVISIDE -ot is, aki ezen a képzelt néven, 1947-től, az egyes rádiótechnikai újságok hasábjain ismertette meg velünk az amatőr rádiózás rejtelmeit, érdekességeit és szeretette meg velünk ezt a gyönyörű, de néha gyötrelmes szenvedélyt.

Aradon született de igazából Szolnokról indult. Középiskolás korában találkozott a bűvös szóval, hogy RÁDIÓ, egy üzlet cégtábláján és bátorságát összeszedve belépett az ajtón, ott kapott egy rádióamatőr újságot a "Magyar Rádió Amatőr-t", és szinte rabja lett ennek az új technikai szenvedélynek. Olyannyira, hogy mikor a gimnáziumban a fizika órákon a rádiótechnika ismertetésére került sor, a tanára (aki később maga is amatőr lett HA2K hívójellel) beült a helyére az iskolapadba, és Laci tartotta az órát, mint aki legtöbbet tudott, legjobban ismerte ezt a témát. Közben otthon kristálydetektoros vevőkészülék építésébe fogott, és a család ellenkezését legyőzve hosszú huzalantenna építése jelentette a fontos lépest a rádióadások és a rádióamatőr sávok megfigyelése felé. A rádiócsövek (A441 és A435) megjelenésével 1925-ben, a vevő kiegészült erősítő fokozatokkal és hangszóróval. 1928-ban belépett a magyar SWL mozgalom tagjai közé, ahol a HA053RS azonosító jelet kapta. A sávban hallott morse jelek arra ösztönzik, hogy gyorsan megtanulja a jelek vételét, adását a maga által készített "billentyűvel". Persze a megfigyelések számának növekedése és a kapott QSL lapok növekvő száma a válaszadás megoldására: adóberendezés építésére ösztönözte, melynek eredményeként az akkori "divatnak" meg-felelően (törvényi rendezés hiányában) UNLIS -ként meg is jelent a sávokban, először a maga választotta HAF3RL majd a HAF3HI hívójellel. Műszaki Egyetemre készült, de végül is jogi diplomát szerzett, talán családi indíttatásból, Édesapja jó nevű ügyvéd volt. Ebben a rádiózás kissé háttérbe szorult, fotózás és a repülés lett a pótcselekvés (pilóta vizsgát is tett), hogy aztán annál nagyobb erővel törjön újra elő a rádióamatőr szenvedély. Bár a katonai szolgálatra történt behívás a 30.-as évek végétől (határőrként szolgált) a háború végéig nem adott időt a rádióamatőr tevékenységhez, de a háború után a Honvédelmi Minisztérium rádiós munkatársaként Debrecenben, majd a kormánnyal együtt 1945-ben Budapesten (ahol régi katonai rádiók, felkutatásával foglalkozik) már operátorkodik a Bólyai Honvéd Műszaki Akadémia HA9F amatőr rádióállomásán. Bár a HM-ben semmi olyan funkció nem volt, aminek kapcsolata lett volna az amatőr rádiózással, igyekezett "saját szakállára" ebbe az irányba tenni valamit. A Falk Miksa utcai lakása és a Honvéd utcában lévő HM között kiépített ex-Hertz (ma Windom) antennára rövid időn belül már egy RL12P35 csővel felépített adó kapcsolódott és megjelent a sávokban a HA4EA amatőr állomás.

1946 végén leszerel és visszaköltözik Szolnokra, ahol jogászkodik, és persze dolgozik az amatőr sávokon. Az 1947-es ARRL-DX Contest második felének kezdete előtt egy katonai csoport (a megszálló sereg tagjaiból) befejeztetik vele a versenyt, és Budapestre hurcolják, ahol a világtól elzárva "él" néhány hétig. Kiszabadulva tevékeny részese lesz a HA RS megfigyelő tábor szervezésének és 1948 tavaszán újból megszólalt a HA4EA állomás. Az 1948. február 26-án megalakuló Magyar Rövidhullámú Rádióamatőrök Egyesülete (MRRE) már titkárainak egyikévé választotta, tevékeny részese az Alapszabály megszövegezésének.

Az évben Budapesten megrendezett Nemzetközi Vásáron megszólaló "hivatalos" MRRE állomás a HA2BNV létrehozásának élharcosa.

Az 1949. januári, MRRE sorsfordító közgyűlés már a megszerzett Szabó József utcai MRRE székházban volt megtartva, ahol Katona Antal posta vezérigazgató átadta az első KILENC darab hivatalos rádióamatőr adó-engedélyt, ezek között a HA4SA engedélyt is Dr. Radnay László részére. Az MRRE második közgyűlése már Ügyvezető elnökének választja meg, melyet az MRRE megszüntetéséig, 1950 októberéig látott el. Ezután keveset hallani róla. Szakfolyóiratokban fel-felbukkan a neve, műszaki cikkek és főleg az egyes versenyek eredmény-listáiban (1952), majd 1955-ben egy műszaki cikk társszerzőjeként Proh Zoltán mellett a "Mi a GDO és mire használható?" cikk meg-jelenése kapcsán a jogi pályát felcseréli a rádió technikusi munkával és az ORION majd a BHG munkatársa lesz. 1954-55-ben rövid ideig a Központi Rádióklub RH szakosztályának vezetője és szerkeszti a KLUB HÍRADÓ -t. A sávokon továbbra is aktív HA7PD hívójellel, új lakhelyéről, Szentendréről.

1956-ban sok más emberrel együtt családostól elhagyta az országot és némi viszontagságok után előbb Kanadában (VE2AZQ) majd az Egyesült Államokban (WA1FHU) talál új otthonra, munkára és vissza a rádióamatőrséghez, az amatőr rádiós barátokra és szervezetre az ARRL-re, akiktől érdemeiért a W1PL hívójelet is megkapja.

Munkájában a katonai hírrendszerek fejlesztésével, majd az elektromágneses interferencia kérdéseivel foglalkozik. Ezen a téren elért eredményeiért a New Yorki Tudományos Akadémia tagjai sorába fogadta.

Hosszú idő után 1990-ben látogatott ismét haza, már, mint az általa megalakított Nemzetközi Magyar Amatőr Rádióklub tagja és Örökös Tiszteletbeli Elnöke.

Szerkeszti a klub Hírmondó-ját és itthon végre találkozott régi amatőrtársaival. A VI. Határmenti Rádióamatőr Találkozó alkalmából a magyar OLD TIMER KÖR közfelkiáltással megválasztotta - elismerve a 70 éves rádióamatőrök érdekében végzett tevékenysége érdemeit - ÖRÖKÖS DÍSZELNÖKÉNEK.

Ez a búcsúztató a hosszú és tartalmas élet csak töredékét képes leírni, de milyen gazdag, tartalmas élete volt.

Búcsúzunk Tőled szeretett LACI, emléked megőrizzük, nyugodj békében.

A Magyar Rádióamatőrök.